HTML

vedina007 KönyvesBlogja

Friss topikok

William Shakespeare: A vihar

2010.05.16. 19:42 vedina007

Az előző blogban: 2010. február 21.
Értékelés: 4*

"Shakespeare páratlan életművének betetőzése, a Vihar, a világirodalom egyik kimagasló remeke. A színpadi művek között egyedülálló mesejáték költői szépségei miatt különösen alkalmas kétnyelvű kiadás céljára, a magyar szövegről, Babits Mihály remekbekészült fordításáról pedig bízvást elmondhatjuk, hogy méltó az eredetihez."

Erről most elég nehéz írni, mert nem vagyok nagy dráma rajongó és olvasó, de ezt kölcsönkértem egy osztálytársamtól, Rékától és pár napja elővettem. Eddig nem sokat tudtam erről a drámáról, így a sötétben tapogatóztam egészen addig, amíg bele nem kezdtem. Az internetes kutatás során arra még sikerült rájönnöm, hogy a Vihar (Prospero eltöri a varázspálcáját) az életmű jelképes lezárása. Az öt felvonásból álló mű főszereplője Prospero, Milánó törvényes hercege, akitől hataloméhes öccse, Antonio elbitorolta a trónt, még a történet kezdete előtt tizenkét évvel. Azóta egy szigeten él a lányával, a (kb.) 15 éves Mirandával, szolgájával Calibannal és különböző természetfeletti lényekkel (tündérekkel, szellemekkel) együtt.
Nem derül ki, hogyan és mikor, de titokzatos varázserőre tesz szert: nem csak kommunikálni képes a természetfeletti lényekkel, hanem parancsolni is tud nekik. Legtöbbször felbukkanó segítőtársa Ariel, aki szellem. Ő Prospero lekötelezettje, mert Ő szabadította ki Caliban boszorkány anyjának fogságából. A történet azzal kezdődik, hogy Antonio (Prospero öccse, Milánó hercege), Alonso (Nápoly királya) a családjával és a kíséretével együtt viharba kerül a tengeren, amikor Afrikából tartanak hazafelé. A vihart Prospero korbácsolta, hogy elsüllyessze a hajót. Később kiderül, hogy az utasok közül senkinek nem esett baja. Három részre szakadva szóródnak szét a szigeten. Csak Alonso fia, Ferdinand marad egyedül, mert Őt Prospero Mirandával szeretné összehozni. Ferdinand elsőre istennőnek hiszi Mirandát, Mirandának pedig már első látásra megtetszik a fiú. A fiatalok első látásra egymásba szeretnek. Ennek ellenére Prospero komoly próbák elé állítja Ferdinandot, hogy próbára tegye a jellemét. Ferdinand kiállja a próbákat és ezzel elnyeri Miranda kezét.
Ezek után ők ketten, Prospero és Ariel - aki a feladatai elvégzése után visszanyerheti a szabadságát - alkotják az egyik szálat, míg Alonso, Antonio. Sebastian, Gonzalo (a hű, öreg tanácsos) és 2 úr Francisco és Adrian a másikat. Míg Gonzalo igyekszek optimistán szemléli a dolgokat, addig Alonso a fia, a többiek pedig a helyzetük miatt bánkódnak.
Mikor a király és Gonzalo elalszik Antonio rábeszéli Sebastiant, hogy öljék meg bátyját és a tanácsost, hiszen most, a királyfi halála után már Sebastian Nápoly törvényes örököse. Éppen cselekedni akarnak, amikor Ariel felébreszti Gonzalot, a hű tanácsos pedig a királyt, így tervük meghiúsul. Később Alonso egyre reményvesztettebbé válik - a lakomának sem tud örülni, amit a különös szigetlakó szellemek készítenek neki. Mikor mégis enni kezdene, megjelenik Ariel hárpia képében, s szembesíti őket a Prospero ellen elkövetett bűnökkel. A jelenés után mind zaklatottá válnak és elmenekülnek.
A harmadik szálat Stephano és Trinculo (kér részeges inas) és Caliban (Prospero szörny szolgája) alkotják. Stephano bort ad Calibannak, aki ettől istenként kezdi őt tisztelni. Közösen kitervelik Prospero megölésést, hogy Stephano lehessen a sziget királya.
A szálak az ötödik felvonásban összefutnak. A szereplők Prospero tanyájánál találkoznak. Ariel gazdájához viszi az időközben fogságba ejtett urakat, akik – legalábbis Alonso – megbánták egykori tettüket. Prospero megbocsát nekik, elmeséli történetét, s felfedi, hogy Ferdinand királyfi életben van. Alonso megígéri, hogy az elűzött herceg visszakapja trónját, Miranda pedig Nápoly királynője lesz. Közben csatlakozik hozzájuk a kapitány és a kormányos, akik elmondják, hogy a hajó sértetlen. Végül Stephano, Trinculo és Caliban is megjelenik. Prospero mindenkit meghív a házába, s még egy utolsó kérést intéz Arielhez: másnapi utazásuk legyen gyors és problémamentes.
A darab epilógusában Prospero, a varázsló elbúcsúzik bűverejétől.

Négy csillagot kap, mert bár a történet jó volt annyira azért nem kötött le - valószínűleg ebben az esetben bennem van a hiba. - viszont ehhez képest egész érdekes volt és az tény, hogy jól van megírva.

"Prospero
Nem tudok úgy örülni, mint ezek,
Kiket váratlan ér; de örömöm
Nagyobb már nem lehetne. – Könyveimhez
Kell mennem mostan, mert ebéd előtt még
Sok múlhatatlan vár reám."

"Gonzalo
Ha e szigetnek ültetvényese
Volnék –
Antonio
Csalánt ültetne
Sebastian
Vagy laput
S mályvát
Gonzalo
S királya, tudod, mit csinálnék?
Sebastian
Józanul kormányozna, bor hijján."

"Miranda:
Már nem emlékszem hogyan sírtam akkor.
Most sírok újra;
ez az új tudás
Szemem facsarja."

"Prospero:
Oly szövetből
Vagyunk, mint álmaink, s kis életünk
Álomba van kerítve."

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény könyv idézet kölcsön dráma szépirodalom 4* 2010-ben olvasott

A bejegyzés trackback címe:

https://vedina007esakonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr216205637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása