Az előző blogban: 2009. december 18.
Értékelés 5*
"Az Avalon gimi első látásra tipikus amerikai sulinak tűnik, tipikus diákokkal, mint például Lance, a focicsapat hátvédje, Jennifer, a pom-pom lány vagy Will, a csapatkapitány, a diákönkormányzat elnöke és egyáltalán, a legmenőbb srác a suliban. Csakhogy az Avalon gimiben senki sem teljesen az, aminek látszik… ahogy arra Ellie-nek, az új lánynak fokozatosan rá kell döbbennie. Vajon neki magának milyen szerepe lesz az egyre sűrűsödő drámai eseményekben? És vajon közbe tud-e lépni annak érdekében, hogy ne következzen be a tragédia?"
Elaine Harris, Ellie, vagyis ahogy Will szólitja Elle egy 16 éves tinilány, akinek a szülei professzorok, középkorkutatók és Annapolisban töltik a kutatóévüket. Az odaköltözés után Ellie nyara abból áll, hogy "lebeg" egy matracon a medencéjükben. A szülei szinte ki sem mozdulnak a házból. Mindketten könyvet írnak.
Az "izgalmak" akkor kezdődnek, amikor futni megy az apjával, meglát egy alakot a vízmosásban, majd össze is fut - majdnem szó szerint - 2 vele egykorú sráccal és egy lánnyal. Az egyik sráccal összemosolyognak, legközelebb a parkolóban látja őket újra, amint autóba szállnak és elmennek. A következő napokban újra elmegy a parkba, hátha újra látja a sötét hajú srácot...
Elkezdődik a tanítás. Az Avalon gimiben az 1. nap az ismerkedésről szól. Ellie megkapja az órarendet, a szekrényt és egy diák Ki kicsodát, (amiben minden diák neve, képe és hobbija benne van) ahogy minden diák. Első nap össze is találkozik az ismeretlen sötét hajú fiúval és a barátnőjével, bár csak egy "Szia" erejéig. Megkeresi őket a "Ki kicsodában". A sötét hajú fiú Will, az iskola szépfiúja, mindenki szereti, focizik, a barátnője pedig Jennifer, a suli legszebb lánya, aki pompom lány, a 3. személy a futópályáról Lance, aki Will legjobb barátja és szintén focista. Ami aznap délután történik az az igazán meglepő. Will elmegy Ellie-ék házába, beszélget vele, "lebeg" a medencéjükben, ott vacsorázik. Érthetetlen módon Will úgy érzi, mintha már régóta ismerné a lányt.
A többit nem tudnám anélkül elmesélni, hogy még többet eláruljak, szóval csak nagy vonalakban: Will és Ellie összebarátkoznak. Ellie és Lance közös feladatot kapnak. Will meghívja a lányt egy partyra a házukba, ahova Ő magával két barátnőjét is. Itt történnek érdekes dolgok. Lance és Jenny közelebbi "barátok", mint, ahogy az tűnik. Vitorlázás. Marco a kavarás és a lebuktatás mestere. Willt nem bántja különösen, ami Lance és Jenny között van, Morton professzor viszont kétségbe esik. Will megint Elliéknél tölti az estét. Mr Morton Tahitibe akar utazni, de Ellie megállítja. Érdekes titkok derülnek ki Will családjáról. Marco és Will eltűnnek. Ezek után érdekes dolgok következnek. Egx hatalmas vihar csap le a városkára. Ellie a vízmosáshoz megy, ahol megtalálja Willt, később megjelenik Marco is és... Innen legyen titok.
Ez már kicsit a történet misztikus részéhez tartozik. Itt jön a képbe Arthur király és a vele kapcsolatos középkori legendák. Arthur, Lancelot, Guinevere, Elaine. A Medvék rendje. Az irodalom tanár Mr. Morton.
Ki kicsoda? Ezt nem nehéz kitalálni: Arthur-Will, Lance-Lancelot, Guinevere- Jennifer, Az viszont csak a végén derül ki, hogy Ellie kicsoda. Mivel először rosszul tippelik meg Ellie szerepét, így a történet kis híján tragédiába torkollik, de aztán minden jóra fordul és jön a Happy End. Mindenki boldog/szerelmes, vagy egyszerre mindkettő... Nagyvonalakban ennyit.
5 csillagot kap, mert bár elég hihetetlen ez az egész, de akkor is tetszett. A történelmi szál érdekessé tette. (A szerelmi szál mellett, amitől olyan „Happy end” ) Elég bosszantó, hogy a folytatása manga. Nem értem, hogy miért nem lehetett normálisan folytatni.
"– Haza? – ismételtem. – Mit tud maga az otthonról? Tudja, az otthon, az nem csak egy hely. Az emberek teszik azzá. Az emberek, akik törődnek egymással."
"Úgy éreztem, ha elég gyorsan futok, kiderül, hogy ez az egész hazugság. Hogy kitisztul a fejem, és rájövök, hogy mekkora idióta vagyok, és minden visszatér a normális kerékvágásba."
"A mólón, a kikötői bárokhoz tartozó székeken egyre több ember üldögélt, ahogy közeledett az este. Szinte éreztem a turisták irigykedő tekintetét, ahogy elpöfögtünk előttük. Csak ültek ott, fehér ruhában, sört, meg diétás üdítőt kortyolva, és eszükbe sem jutott, hogy a csónakban – amire annyira irigykedtek – éppen három szív szakad meg."
"Az persze eszembe sem jutott, hogy romantikus érzelmeket táplálna irántam. Mert ugyan ki akar hamburgert, amikor minyon is vár rá?"
"Még soha nem érezted, hogy már jártál valahol, pedig tudod, hogy nem? Vagy olvasol valamit, ami ismerős, pedig közben tudod, hogy a szöveget abban a pillanatban látod először? Vagy meghallasz valamilyen zenét, és megesküdnél rá, hogy már hallottad valamikor a múltban, pedig tudod, hogy lehetetlen?"
"És az ember nem esik bele valakibe, akit egész életében háromszor látott. Vagyis ha olyan, mint Nancy, akkor igen. De ha olyan, mint én – gyakorlatias –, akkor nem."
