Értékelés: 2*
"Ryuji, a tengerész már régóta a titkos napra vár. Hiába töri azonban a hullámokat, valahogy a jószerencse mindig elkerüli, mígnem egy napon megismerkedik Fusakóval. Beleszeret az egyedülálló asszonyba, és hajóját feledve a szárazföldre költözik. Fusako fia azonban nem nézi jó szemmel a családjukba tolakodó férfit, aki elrabolja tőle szerelmesem imádott anyját. Tizenévesekből álló bandájával bosszút forral a felnőttek álszent és érzelgős világa ellen, és a tengerészen kezdik a sort. Hárman akár boldog család is lehetnének, de az élet sokkal kegyetlenebb sorsot szán nekik…"
Nem, nem nem és nem. Nem értettem és nem szerettem, pedig nagyon akartam. Ábel vette meg, én kerülgettem, elkértem, elolvastam. A fülszöveg alapján érdekesnek tűnt, de csak egy elkényezttetett kölyök bandája és családja körül forognak a dolgok. Az anya és a tengerész szemszögéből megírt történet jó és érdekes is lenne, de aztán jön a 3. szemszög, Noborué, aki...aki szimplán csak idegesítő volt, elkényeztetett, furcsa és... nem is tudom. Annyira szeretném megérteni a banda gondolkodásmódját, de félelmetes lenne úgy gondolkodni, ahogy ők teszik.
A 2 csillag a borítónak, a fülszövegnek és talán az anya és a tengerész szemszögének jár.
